FRISS HÍREK

• "Szervezetfejlesztés távoktatási tanfolyam a neten"
• "A Nemzeti Együttműködési Alap működési pályázata"

HASZNOS LINKEK

• Civil Törvény
• Nyilvántartási Törvény
• Kormányrendelet
• Nonprofit Információs és Oktató Központ
• Nonprofit Címtár - civil együttműködések adatbázisa
• pafi.hu - Pályázatfigyelő

NYILVÁNOSSÁG ANYAGAI

• Közhasznúsági beszámoló 2009
• Közhasznúsági beszámoló 2010
• Alapító okirat

Bemutatkozunk

 

Az Alapítványt 2003-ban azzal a céllal hozták létre, hogy a korábban  Kecskeméten Non-profit  Szolgáltató Központként működő szervezet kapcsolatkörébe került civil szervezetek közösségek együttműködését továbbépítse ,tanácsadással, képzésekkel, információk nyújtásával támogassa a civil szféra fejlődését.
Az alapítvány  elsősorban Bács-Kiskun megyében, illetve a Dél-alföldi Régióban fejti ki társadalmi tevékenységét. 

Alapvető céljai:

• kapcsolatszervezéssel, tanácsadással, információk közvetítésével segítségnyújtás civil szervezeteknek
•  hazai és nemzetközi programok, találkozók, tapasztalatcserék szervezésével a helyi közösségi kezdeményezések támogatása, helyi közösségek életre hívása
• partnerségi együttműködésekben való részvétel
• szakmai kiadványok megjelentetése, népszerűsítése, hazai és külföldi példák megismertetése a nonprofit szervezetek számára
• társadalmi problémák (esélyegyenlőség, kisebbségi problémák, ifjúság ) közösségi megoldásainak keresésében való részvéte
• európai integrációs folyamatok támogatása

Kecskeméten az Alapítvány elsődleges feladatának tekinti a társadalmi, civil szervezetek szakmai együttműködésének, szakmai kerekasztalainak segítéssét, úgy, hogy fejlesztői szemléletével, tapasztalataival hátérsegítő szervezetként jelen van a szakmai műhelyekben.

Az Alföldi Civilekért Alapítvány   másik meghatározó tevékenységének tekinti a ProHáló / Program a nonprofit szolgáltatások fejlesztéséért /  országos civil hálózatfejlesztő programban való aktív részvételét és szerepvállalását. A 3 éve tartó programban,-amelyet a C.S.Mott Alapítvány támogat-, az alapítvány a  konferenciák-képzések alközpont vezető szervezete lett, egyúttal az országos Programtanács tagja is., valamint a hálózatfejlesztési munkacsoport tagja.

Ennek megfelelően

•   hálózati konferenciák
•   képzések, nonprofit-pénzügyek és gazdasági és egyéb témában
•   szakmai  regionális konferenciák szervezésében különböző helyszíneken
•   Civil Műhely-szakmai napok  lebonyolításának koordinálásával, pénzügyi és szakmai segítségnyújtással vesz  részt az országos fejlesztő programban

 

Az alapítvány  jövőbeni célja olyan  kiegyensúlyozott működésű szervezetté válás, amely szolgáltató és a civil szervezeteket segítő szerepében aktivizálhatja azokat a kisközösségeket, civil szervezeteket, akiknek fejlődése  és tudatos szerepvállalása a közéletben egyre fontosabb.  Pályázatait, támogatóit  ezirányban  megnyerni az Alföldi Civilekért Alapítvány

Budainé Nagy Katalin
kuratórium elnöke

 

Kapcsolat

Alföldi Civilekért Alapítvány

Képviselője: Budainé Nagy Katalin ügyvezető, kuratórium elnöke
Telefon: 06 -20/ 235-06-89
E-mail: bnk1210@gmail.com
Tel./fax:76/505-816

 

 

Szervezetfejlesztés távoktatási tanfolyam a neten

Leghasznosabb ott, ahol sok múlik a csapat kreatív együttműködésén, ahol fontos, hogy mindenki értve és elkötelezetten dolgozzon a közösen kialakított célok eléréséért. Azoknak a vezetőknek is ajánljuk, akiknek a szervezete már elég nagy ahhoz, hogy a vezető ne lásson át mindent, s ahol már kialakult néhány fős vezetői csapat.
A tanfolyam során megtanulja alaposan végiggondolni szervezete fejlődési, fejlesztési lehetőségeit. Képes lesz a többiekkel együtt megfogalmazni egy olyan szervezeti jövőt, amely mellett kölcsönösen elköteleződnek.
A tanfolyamot az Aquaria Kutatás-Fejlesztési és Vezetési Tanácsadó iroda és a Pályázatfigyelő Szerkesztősége közösen szervezi.
További információk, jelentkezés:
http://szervezetfejlesztes-tanfolyam.pafi.hu

2012.05.18.

 

 

 

 

A Nemzeti Együttműködési Alap működési pályázata

 

A Nemzeti Együttműködési Alap testületei 2012. március 29. napján tartott üléseiken döntöttek a működési pályázat kiírásáról.
A kiírás az alábbi linkre kattintva érhető el: Nemzeti Együttműködési Alap egységes működési pályázata 2012.

A pályázati adatlap a Wekerle Sándor Alapkezelő EPER rendszerében érhető el:
https://www.eper.hu/webeper/paly/palybelep.aspx
http://civil.kormany.hu/

 

2012.04.02.

 

 

 

 

FELHÍVÁS
a Nemzeti Együttműködési Alap civil jelöltállítási rendszerében való részvételre

Azok a civil szervezetek, amelyek bejelentkeznek az NEA civil jelöltállítási rendszerébe, egy-egy képviselőjükön keresztül elektori gyűléseken választhatják meg a NEA Tanácsának és kollégiumainak civil delegált tagjait. Ezt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 71-72. §-ai, továbbá a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II.16.) KIM rendelet (NEAr.) 20-24. §-ai, és a 34. §-a szabályozza. A civil jelöltállítási rendszerbe azok az országos (legalább hét megyére kiterjedő tartós tevékenység) vagy területi (helyi kiterjedést meghaladja, de nem éri el az országos szint követelményeit) hatókörű civil szervezetek jelentkezhetnek be és állíthatnak elektort, amelyek szándékukat e felhívásban meghatározott módon jelentik be.
Az elektori nyilvántartó rendszerben az érvényes bejelentkezéshez szükséges feltétel:

1. a civil szervezetnek rögzíteni kell a NEAr. 20. § (2) a)-g) pontjai szerinti adatokat, amely szükség esetén tartalmazza a civil szervezet által javasolt tanácsi, illetve kollégiumi tagjelölt életrajzát;

2. a civil szervezetnek rögzíteni kell a hatályos adatait tartalmazó, 30 napnál nem régebbi bírósági kivonatát;

3. a civil szervezetnek csatolni kell az elektori nyilvántartó rendszer által előállított, a NEAr. 20. § (2) a)-g) pontjai szerinti adatokat és a NEAr. 20. § (3) a)-d) pontjai szerinti nyilatkozatokat tartalmazó dokumentum - civil szervezet képviselője és az elektor, valamint két tanú által megfelelően aláírt - oldalhű digitális másolatát (minta: NEAr. 2. melléklete).

Az elektori nyilvántartó rendszer elektronikus elérhetősége:
www.civil.kormany.hu/elektor
A bejelentkezés határideje: 2012. március 17.

A határidőn túli bejelentkezések nem fogadhatók el. A jogszabályokban foglaltaknak megfelelő módon bejelentkezett civil szervezetek bejelentkezésük elfogadásáról, ezt követően az elektori gyűlés helyéről és idejéről értesítést kapnak a bejelentkezés során megjelölt elektronikus levélcímekre.
Felhívom a civil szervezetek figyelmét, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap civil jelöltállítási rendszerében történő részvételük, csak a 2012. március 17. napjáig hiánytalanul teljesített bejelentkezés elfogadását követően lehetséges.
További információ kérhető a Wekerle Sándor Alapkezelő Ügyfélszolgálatától a 06-1-301-3200 telefonszámon és az info@wekerle.gov.hu e-mail-címen. A civil jelöltállítási rendszerrel kapcsolatos információk folyamatosan elérhetőek a www.civil.kormany.hu-n is.

 

Útmutató az EPER-ben már regisztrált szervezetek elektori jelentkezéséhez

 

Budapest, 2012. február 16.
Dr. Navracsics Tibor sk.
közigazgatási és igazságügyi miniszter

 

 

 

2012.03.13.

 

 

 

"Elfogadták!!!
Elfogadták a civil törvényt, módosul az egyesülési jog

 

Elfogadta a parlament az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt, amely alapján létrejön egy új szervezeti forma, a civil társaság, továbbá módosulnak a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási szabályok. Az Országgyűlés hétfőn 258 igen, 52 nem és 38 tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyezte törvény kétharmados többséget igénylő részét. A törvény módosítja az egyesülési jog korábbi szabályait, rögzíti, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, a jog gyakorlása pedig nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Újdonság, hogy nem működő, illetve megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásból. Ezt szolgálja a csőd-, a felszámolási-, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek - a gazdasági társaságok mintájára - civil szervezetekre való alkalmazása is - indokolt korábban az előterjesztő. A törvény új gyűjtőfogalomként bevezeti a jogrendszerbe a civil szervezet fogalmát. Létrejön egy új szervezeti forma is, a civil társaság, amely - Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár korábbi szavai szerint - "mindenfajta bírósági regisztráció nélkül", személyek közös elhatározásával alakulhat meg.
Létrejön a Nemzeti Együttműködési Alap, amely 2012-től a bejegyzett civil szervezetek számára működésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttműködés támogatására biztosít költségvetési forrásokat. Az alap irányítását a kilenctagú tanács végzi. Közülük hármat a civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosultak választanak meg, hármat az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöl ki, hármat pedig a szervezetek személyi javaslatára a szakminiszter saját hatáskörében kér fel.  Az új jogszabály hatályon kívül helyezi a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt. Az alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a kezelői feladatokat az alapprogram megszűnése után a Wekerle Sándor Alapkezelő látja el. Változás az is, hogy a közhasznúságra vonatkozó minősítés egyfokozatúvá válik, az előterjesztő szerint ugyanis a kétfokozatú rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A rendelkezés szerint ahhoz, hogy egy szervezet közhasznú minősítést szerezzen, bizonyos követelményeknek meg kell felelnie, így például az éves bevételének meg kell haladnia az előző két lezárt üzleti év átlagában az egymillió forintot, vagy az elmúlt két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem lehet negatív, vagy a személyi jellegű kiadásainak - a vezetők juttatásainak figyelembevétele nélkül - el kell érnie az összes költség és kiadás egytizedét. A törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet a jogszabályban foglalt feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31-ig kezdeményezheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1-jétől csak a törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.

Forrás: http://hvg.hu/itthon/20111205_elfogadtak_civiltorvenyt
A Civil Törvény szövege: http://www.parlament.hu/irom39/04866/04866.pdf "

 

 

2012.02.25.

 

 

Fórum a civil törvényről - változások a tervezetben

 

A Pedagógus Civil Fórum 2011. augusztus 25-én tanácskozást szervezett "Az új civil törvény" címmel. Dr. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára ismertette az új civil törvénytervezetet a társadalmi egyeztetés során kialakult változásokkal. Az egyeztetésre bocsátott törvénytervezet több rendelkezésében módosult az egyeztetés nyomán.
A közhasznúság újraszabályozásának alapvető logikája megmaradt, viszont további indikátorokkal bővült feltételrendszere. A közhasznúvá válás alapvető feltétele, hogy a szervezet olyan közhasznú tevékenységet folytasson, ami állami vagy önkormányzati feladatként van definiálva. Ezen túl két szempontrendszernek kell megfelelnie, mindkét szempontrendszer három-három szempontból áll, amennyiben egy-egy szempontnak megfelel a szervezet, akkor szerezheti meg a közhasznú jogállást. (A korábbi törvényszövegben három szempontnak kellett megfelelni, egy erőforrás feltételnek és két támogatottsági feltételnek. Most tovább bővült a lehetséges szempontok köre és a két feltételcsoportból elegendő egy-egy mutató teljesítése.)
Az első szempontrendszer a szervezet gazdálkodására, erőforrásaira vonatkozik, melyek vonatkozásában az elmúlt két üzleti évet tekintve, az alábbi feltételek egyikének kell megfelelnie:

• az átlagos éves bevétele meg kell haladja az egymillió forintot, vagy
• az összesített adózás utáni eredménye ne legyen negatív, azaz ne legyen veszteséges, vagy
• professzionális menedzsment álljon rendelkezésre, azaz a személyi jellegű kiadása érje el az összes éves ráfordítás 10%-át.

A második szempontrendszer a szervezet társadalmi hasznosságára vonatkozik, az elmúlt két üzleti évet tekintve, az alábbi feltételek egyikének kell megfelelni:

• a központi költségvetési forrás ne érje el a bevételek felét (ebbe a normatíva nem számít bele), vagy
• a személyi jövedelemadó 1%-a, az adományok és tagdíjak összesen az elmúlt egy évben legalább 10%-át adják a teljes bevételnek, vagy
• legalább 10 szerződéses önkéntese legyen a szervezetnek az elmúlt évben. Például egy egyesület alapításához 10 fő kell, azaz ő munkájuk önkéntes szerződés keretében elég is a közhasznúság szempontrendszerének teljesítéséhez.

A törvényalkotók a módosítások mellett modellezéssel megbecsülték, hogy kb. 27 000 szervezet fogja megkapni és/vagy megtartani a közhasznúsági jogállást. Azok a szervezetek, amelyek jelenleg közhasznúak, még két évig azok is maradnak, a törvény hatálybalépését (2012. január 1.) követő két évben kell megfelelni a fenti szempontrendszernek, amelyek addigra minden civilszervezet számára ismertté válnak. Továbbá tervbe van véve a közhasznúsági kalkulátor létrehozása, amely kimutatja, hogy egy adott szervezet megfelel-e a fenti feltételeknek vagy sem.
Dr. Latorcai Csaba, helyettes államtitkár úr azt is kiemelte, hogy az újra bejelentési kötelezettséget a törvénytervezet alapján sokan félreértették, a szabályozás nem jelenti azt, hogy minden szervezetnek újra kell magát regisztrálni. A rendszer az éves beszámolók beküldésének kötelezettségével fog járni. A törvénytervezet szerint a szervezet éves beszámolóját vagy 2012. május 31-ig vagy június 30-ig (döntés később) el kell juttatnia a bíróságnak. Amennyiben ennek nem tesz eleget a bíróság felszólítását követően sem, a közhasznú jogállás törléséről a bíróság nemperes eljárásban soron kívül határoz. Az ügyész is indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését az illetékes bíróság előtt, amennyiben szabálytalanságot észlel, és a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem korrigálja szabály- illetve törvényellenes működését.
Csak olyan szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely eleget tett e kötelezettségének, tehát beszámolóját letétbe helyezte az illetékes bíróságnál.
A törvényt várhatóan október végén fogadja el a Parlament.
A civil törvény létrehozásával párhuzamosan az Önkéntes törvény felülvizsgálata is megkezdődött.
/Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A dokumentum célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele, amelynek alapján, illetve eredményeként a mellékelt előterjesztés valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat!
A tervezet előterjesztője /

 

 

2011.10.25.

 

 

 

Az Egri Civil Kerekasztal állásfoglalása
az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló törvénytervezetről.

 

Az egri civil szervezetek konzultatív, érdekvédelmi testülete, az Egri Civil Kerekasztal áttanulmányozta az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyről az alábbi álláspontot alakította ki.

Egyetértünk a törvényalkotó azon szándékával, hogy a nonprofit/civil szféra működésével és támogatásával kapcsolatban átlátható és ellenőrizhető, kevesebb bürokráciával járó viszonyokat kíván létrehozni. Ennek egyik fontos eleme volt korábban a civilekre vonatkozó jogszabályok egy törvényben történő megjelenése, amellyel a jelenlegi elképzelés ellentmondásba került, hiszen a módosítás előtt álló Polgári Törvénykönyvbe kerülnek a civil szervezetekre vonatkozó státusjogi szabályok.

A civil kerettörvény megalkotása így megelőzi a PTK módosítását, amely szabályozási bizonytalanságot okoz. A tervezetben nem látjuk bizonyítottnak, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram megszüntetése után létrejövő Nemzeti Együttműködési Alap működésében érvényesülne a civil önkormányzatiság elve, és a civil kontrol szerep. Javasoljuk, hogy az összeférhetetlenségi problémák kiküszöbölése érdekében a Tanács és a Kollégiumok teljes tagságának összetételére a parlamenti szakbizottság, és az illetékes miniszter tegyen javaslatot, ugyanakkor a civil jelöltállítási rendszerből megválasztott képviselőkből jöjjenek létre a Tanács és Kollégiumok mellett, a tevékenységüket ellenőrző, vétójoggal rendelkező és nyilvános beszámolási kötelezettségű felügyelő bizottságok. Ez valódi civil kontrolt, a kormányzati - és pártfüggőség kiküszöbölhetőségét biztosítaná az egész rendszer működését illetően.
A törvénytervezet a közhasznú jogállással kapcsolatos kötelezettségeket, szabályokat részletesen, bürokratikusan, az igénybe vehető kedvezményeket feltételesen és esetlegesen tartalmazza. Felhívjuk a törvényalkotók figyelmét a nem közhasznú szervezetek önszerveződő közösségépítésben betöltött nélkülözhetetlen szerepére, és kérjük, hogy a közhasznúság elsősorban az állami és önkormányzati feladatok átvállalása és a közérdekű szolgáltatások folyamatos biztosítása esetén igénybe vehető kedvezmények szempontjából legyen hangsúlyos, de ne érintse hátrányosan a társadalom önszerveződő, öntevékeny az egészséges csoportmunka előnyeit biztosító közösségeit.

Az átláthatóság és az ellenőrizhetőség szempontjából kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az állam biztosítsa a civil szervezetek nyilvános adatainak összegyűjtését és elektronikus formában (Civil Információs Portál) történő hozzáférhetőségét. Ezen a portálon szerepeljenek az egyedi, a pályázati és a normatív támogatások, és a felhasználásukról szóló szakmai és pénzügyi összefoglalók. Jelenleg a pályázati támogatások elszámoltatása került középpontba, míg az egyedi támogatások, közvetlen állami támogatások, normatívák felhasználásának közérdekűségéről, célszerűségéről, hatékonyságáról kevés információval rendelkeznek a civil szervezetek és a közvélemény.

A civil szervezetek működésével és támogatásával kapcsolatban a törvény nem fektet elég hangsúlyt a civil szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepére. A folyamatos és tervezhető működés szükségessége miatt nem értünk egyet azzal, hogy működési támogatásra csak egy év kimaradás után pályázhatnak a szervezetek, illetve, hogy a közhasznú jogállású szervezetek - a miniszteri rendeletben meghatározott éves bevétel esetén - csak visszatérítendő támogatási igényt nyújthatnak be. Foglalkoztatást biztosítani csak a megfelelő felkészültségű és háttér infrastruktúrájú szervezetek képesek, amelyhez szükséges éves bevétel - a foglalkoztatástól függően - általában meghaladja az ötmillió forintot. A működési támogatásra éppen azért van szükség, hogy a megfelelő színvonalú szolgáltatási tevékenység elvégzéséhez folyamatos foglalkoztatás alakulhasson ki.

Egyetértünk a Civil Információs Centrumok nyilvános pályázat útján civil szervezetek köréből történő kiválasztásával, működtetésével, ugyanakkor ezek hatókörének minimumaként legalább a megyei szintet javasoljuk.

A civil szervezetek gazdálkodásával kapcsolatban javasoljuk, hogy a törvényalkotó tegyen különbséget a civil szektor által létrehozott, illetve az állam vagy önkormányzat által közpénzből alapított nonprofit kft-ék között. Ugyanilyen különbség tételt javaslunk az intézményi alapítású - óvodai, iskolai, kórházi, színházi stb - alapítványok és a polgári önszerveződéssel, az állami, önkormányzati intézményektől függetlenül megalakult, "klasszikus" civil alapítványok között. A jelenlegi helyzetben az állami, önkormányzati juttatások döntő része, az állami, önkormányzati, intézményi alapítású nonprofit kft.-ék, és közalapítványok, alapítványok működését biztosítja, amely irreális képet mutat a civil (nem kormányzati, alapítványok, egyesületek) szervezetek támogatásáról.
A fenti állásfoglalást az Egri Civil Kerekasztal 2011. október 7-i ülésén elfogadta, s döntött arról is, hogy az egri illetőségű országgyűlési képviselőkkel - külön - külön - informális megbeszélést kezdeményez. Ennek megszervezését az előző ülésen megválasztott állásfoglalást előkészítő bizottság tagjaira bízta.

 

 

Eger, 2011. október 7.
Mácsár Beáta
Egri Civil Kerekasztal soros elnöke

 

 

2011.10.19.

 

 

 

A kormány egyeztetésre bocsátotta az "egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról" szóló törvény tervezetét

 

A tervezettel kapcsolatban a Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszerét (TEEN) kidolgozó három szervezet - Nonprofit Információs és Oktató (NIOK) Központ Alapítvány, Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Környezetvédő Egyesület - közös véleményt dolgozott ki:

Szükséges a civil törvény koncepcionális átdolgozása
X civil szervezet véleménye az "egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról" szóló törvény tervezetéről
2011. július 4.

 

Alulírott civil szervezetek javasoljuk, hogy a civil szervezetekről szóló törvény tervezete egy széleskörű és megfelelő idejű társadalmi vita tapasztalatai alapján kerüljön véglegesítésre.

A jogszabálytervezet több rendelkezését előremutatónak tartjuk, de aggódunk, hogy a jelenlegi tervezet eredményeként szervezetek ezrei veszíthetik el közhasznúsági fokozataikat és állami támogatásaikat, az állampolgárok tömegei pedig a közhasznú szolgáltatásokat. Aggódunk, hogy a civil kontroll csökkenése és egyes civil szervezetek pozitív diszkriminálása által erősödik a mindenkori kormány politikai befolyása a szektorban. Továbbá aggódunk, hogy összességében csökkeni fog a civil szervezetekhez jutó állami forrás, amely tömegesen lehetetleníti el a szervezeteket.

 

1) Kérjük, hogy érdemi társadalmi vita után, ősszel kerüljön a Parlament elé a tervezet:
Véleményünk szerint nincs kényszerhelyzet, amely miatt a szektor szabályozásán kevés előkészítéssel kellene radikálisan változtatni. A törvénytervezet olyan nagy változásokat kíván generálni, mely meg fogja viselni az amúgy is nehéz helyzetben lévő szektort, míg nem rendez régóta problémás területeket, mint például az adományozás és az alapítványtevés kedvezményei, az 1% várható csökkenése és a közhasznú beszámolók eltérő értelmezése. Amennyiben változtatást határoz el a kormányzat, akkor annak megismerésére és vitájára több idő szükséges, a megadott 8 munkanap nem elégséges.

 

2) Legyen partneri viszony a támogató és a támogatott közt:
Fontos lépésnek tartjuk, hogy a támogatási jogviszonnyal foglalkozni kíván a törvény. Véleményünk szerint azonban még további szabályozás szükséges, hogy ne legyen lehetőség egyoldalú megoldásokra és visszaélésekre a támogatói, pályázatkezelői oldalon. Kérjük, egyértelműsítsék, hogy civil szervezetek továbbra is pályázhatnak a minisztériumokhoz és európai uniós alapokhoz szakmai ügyekben.

 

3) A közhasznúság ne adminisztratív, hanem a valós munka alapján legyen mérve:
A közhasznúság tervezett új szabályozása a kérdéskört nem tisztázza, hanem spekulatív módon bonyolítja. Közhasznú tevékenységet folytató szervezetek sokaságától venné el a státust, de sok nem közhasznú szervezet átmenne a tervezett mutatók alapján. Véleményünk szerint olyan szabályozásra van szükség, amely a civil szervezetek szakmai munkáját és társadalmi teljesítményét méri, valamint ehhez köti a közhasznúságot.

 

4) Az NCA utódjánál erősödjön a civil kontroll, legyen kevesebb a bürokrácia:
A jelenlegi tervezetben olyan elemek jelentek meg, melyekkel nem tudunk egyetérteni: a civil delegáltak szerepének lefokozása, a nyílt pályázatok arányának csökkentése, a pályázati lehetőségek két év utáni felfüggesztése, az öt millió forint feletti szervezetek működési költségeinek nem támogatása, a döntéshozók négy évre való bebetonozása.
Olyan civil alapra van szükség, amelyben a pályázati bürokrácia csökken, növekszik az átláthatóság, minden forráshoz nyílt pályázattal lehet hozzáférni, erősödik a szektorfejlesztő szakmaiság, a döntéshozók legalább kétharmadát a civil szervezetek választják ki maguk közül. Erősödjön a civil kontroll: legyen kötelező a delegáltak rendszeres beszámolása és a választók hívhassák vissza választott képviselőiket.

 

5) Legyen együttműködés az állami és önkormányzati szervek és a civil szervezetek közt:
Lényegesnek tartjuk, hogy az Európai Unió Lisszaboni Szerződése szellemiségének megfelelően az állami intézmények a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn. Fogalmazza meg egyértelműen a civil törvény, hogy a Kormány, az országos hatókörű állami szervek és az önkormányzatok legyenek kötelesek együttműködni a civil szervezetekkel a döntéseik előkészítése és végrehajtása során.

 

Bízunk benne, hogy a törvényjavaslat érdemibb megvitatásra és koncepcionális átdolgozásra kerül, amely így a civil szektor megerősödéséhez, a társadalmi bizalom emelkedéséhez, az állampolgárok jólétének emelkedéséhez járul majd hozzá.

 

2011.05.10.

 

 

 

"Kivezető Utak" Komplex Hajléktalanellátó és Rehabilitációs Központ - Új ház, új program Kecskeméten

 

 

Pályázati forrásból épült komplex hajléktalanellátó és rehabilitációs központot avattak Kecskeméten. Az új épület egy modellértékű szakmai programnak is helyt ad, ennek lényege, hogy az otthonukat veszített embereknek nem csupán fedelet nyújt, hanem valódi esélyt is ad az újrakezdésre. A hajléktalanszállót sokan végállomásként tekintik, az új intézményt azonban inkább egy új életszakasz kiindulópontjaként üzemeltetné a Szeretetszolgálat.

 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2008-ban dán pályázati forrásból, a Villum Kann Rassmussen Alapítványtól mintegy 900 ezer eurót nyert egy 1300 négyzetméteres komplex hajléktalan ellátó és rehabilitációs központ létesítésére.

 

Az új intézmény halmozottan hátrányos helyzetű emberek, otthonukat veszített férfiak és nők, volt állami gondozottak, hajléktalan emberek számára nyújt ellátást. A szolgáltatást pedig azért nevezhetjük komplexnek, mert az ügyfelek átmeneti vagy tartós elhelyezésen túl az érintettek foglalkoztatására, rehabilitációjára is hangsúlyt fektet, azaz a Máltai Szeretetszolgálat programjainak segítségével a lecsúszott emberek visszautat találnak a társadalomba, újrakezdhetik korábban kisiklott életüket. Erre utal az intézmény elnevezése is: "Kivezető utak Komplex Hajléktalanellátó és Rehabilitációs Központ".

 

További információk a www.maltai.hu weboldalon található.

 

 

2011.05.10.

 

 

 

Jogi Távképzési Program

 

 

A jogi távképzés átfogó célja a nem-jogász szakemberek felkészítése a jog mindennapi használatára: a jog megismerésére, jogalkalmazásra, jogérvényesítésre, jogvédelemre.

 

A jogi távképzés konkrét célja az adott kurzus - nonprofit jogi kurzus - jogalkalmazással érintett körének (civil szervezetek tisztségviselőinek, munkatársainak) nyújtani olyan gyakorlatorientált joghasználói alapokat, amelyben a jogi ismeretek, tapasztalat és tudás megszerzése csak kisebb részben az elméleti tananyag elsajátításán alapul; nagyobb részben a JOGKERESŐ-program használatával történő jogkeresési gyakorlatokra épül.

A hallgatók konkrét jogi kérdések és jogi problémák megválaszolásához keresik ki a Jogkereső programban rendelkezésükre álló joganyagokból a vonatkozó jogszabályi válaszokat, megoldásokat. Az elméleti kérdéseket is az elektronikus tankönyvben és a törvényben történő kereséssel, tehát nem memóriaterheléssel, hanem a megtalált információk, ismeretek közvetlen felhasználása útján válaszolja meg a hallgató.

További információ a www.jogtap.hu oldalon érhető el.

 

2011.05.10.

 

 

 

ELŐZETES KÉPZÉSI FELHÍVÁS

 

A pályázati rendszerek átalakulás miatt egyre több civil szervezet vesz részt partnerségben megvalósuló projektek megvalósításában.
Előfordul, hogy a források utáni hajszában nem kellően gondolunk át egy partnerséget, szervezeti rendszereink még nem alkalmasak nagy projektek irányítására, végrehajtására.
Ezek fel nem oldott konfliktusokhoz, munkatársaink frusztrációjához és kiégéséhez, esetleg a pályázati program hiányos végrehajtásához vezethet.

 

Annak érdekében, hogy a szervezetek képessé váljanak a nagy pályázati programok sikeres lebonyolítására, a Kárpátokért Egyesület és az Inspi-Ráció Egyesület NCA támogatásból képzéssorozatot kíván hirdetni
"Együttműködésben megvalósuló nagy pályázati projektek sikeres megvalósítása"
címmel.

 

A 3 x 2 napból álló képzésen az alábbi témákkal foglalkozunk:

1. az együttműködés sikerkritériumai
2. az együttműködési készség növelése
3. hogyan ismerjük fel a jó partnert
4. projekt megbeszélések levezetésének technikái, ezek gyakorlása
5. az együttműködést segítő eszközök használata
6. projektdosszié használata

Pályázatunkhoz csatolni kívánjuk az előzetesen felmért igények eredményét, ezért kérjük, hogy amennyiben a képzés érdekli, és 2011. július-szeptember hónapban jelenlegi tervei szerint szívesen részt venne a 3 x 2 napos képzésen, akkor ezen a helyen regisztrálja magát

:

https://spreadsheets.google.com/ccc?key=0AkHBiKJGDZ3hdGd6Si14ckxUQzFlZXVPQzZtSGdiTFE&hl=hu#gid=0

 

üdvözlettel
Szép Éva

 

 

 

2011.02.09.

 

 

 

Csináld magad!
a Pályázatfigyelő (www.pafi.hu) internetes pályázatírás tanfolyama

 

Az ötlet megfogalmazásától a pályázati űrlapok kitöltéséig az Ön aktuális (pályázati vagy projekt-) ötletére alkalmazva lépésről lépésre haladunk végig együtt a pályázat kidolgozásának folyamatán!

 

Ajánlott haladási ütem:
- 9 héten át heti egy foglalkozás szerda esténként, amelyek felvételét a tanfolyam befejeződése után további 9 hétig megtekintheti;
- a foglalkozások között a beiratkozási kategóriától függő elektronikus kapcsolattartással.
A tanfolyam során folyamatos tanácsadást biztosítunk.

 

A képzés tanárai, akik segítik Önt:
Gerő Péter, "az élethelyzethez igazított tanulás" felnőttképzési módszertan kifejlesztője,
Halpern Péter, a Budapesti Gazdasági Főiskola projektvezetés-tanára,
Huszerl József, a Pályázatfigyelő (Pafi) főszerkesztője.

 

Tudnivalók: http://tanfolyam.pafi.hu
A tanfolyam virtuális helyszíne: http://tanterem.pafi.hu

 

Jelentkezés: 2011. február 2-ig.

Kezdés: 2011. február 9-én.

 

A kurzussal a most kiírt Új Szécshenyi Terv pályázatokra is felkészülhet - jelentkezzen mielőbb!

 

 

2011.01.24.

 

 

 

Megjelent a CIVIL MŰHELY KÖTETEK sorozat 4. kiadványa proHáló - Nonprofit marketing címmel, mely hiánypótló, hasznos információkat tartalmazó segédlet, útmutató.

Az Előszóban Varga Endre - a kötet szerkesztője, a proHáló Hálózat marketing munkacsoportjának vezetője - ajánlja a nonprofit marketing új szakirodalmát, mely - a proHáló Hálózat marketing stratégiájának tapasztalataira támaszkodva - a civil szervezeteknek, hálózati együttműködéseknek kíván segítséget adni.

A tartalomból:

• Cserpes Attila: Civil szervezetek a marketing erdejében
• Varga Endre: A proHáló Hálózat marketingtevékenysége
• A proHáló Hálózat hosszú távú marketingterve
• Arculati útmutató
• Kiadványaink
• proHáló - Hálózat a nonprofit szolgáltatások és a nonprofit szolgáltatók fejlesztéséért
• A proHáló Hálózat tagszervezetei és elérhetőségeik.

A kiadvány a proHáló Hálózat szellemi műhelyében készült, létrehozásában közreműködtek a proHáló Hálózat marketing munkacsoportjának tagjai. Beszerezhető a proHáló Hálózat tagszervezeteinél.

2011.01.05.

 

 

 

A proHáló hálózat tagjai megerősítették együttműködési szándékukat

 

A proHáló Hálózat 2010. december 9-10-én tartotta projektzáró hálózati találkozóját Debrecenben, amelynek keretében az alábbi nyilatkozat aláírásával sor került a hálózati együttműködés megerősítésére is.

 

"Alul írott civil szervezetek képviselői és *egyéni tagok csoportjának tagjai jelen* okmány aláírásával kijelentjük, hogy a proHáló Hálózat Működési Alapelveit és kapcsoló dokumentumait elfogadjuk, a közösen megfogalmazott hálózati célokkal egyetértünk és azok megvalósításához a szervezeti erőforrásaink révén hozzájárulunk. Megerősítjük és hitelesítjük hálózati együttműködési szándékunkat."

 

A hálózat tagszervezetei az 1999-es évektől működnek együtt. Az első időkben a Civil Ház programban (1999-2003), és a Közösségi Aktivitás és Részvétel projektben. A hálózati együttműködés első, közösségi tervezéssel megvalósított formája  volt, hogy 2003. januárjában "Szolgáltató Központok a tartalmas nonprofit Szolgáltatásokért" címmel pályázatot nyújtottunk be a Charles Stewart Mott Alapítványhoz. Az országos hatókörű projekt célja  az volt, hogy a nonprofit közösségeknek szolgáltatásokat nyújtó szervezetek
munkája még színvonalasabb legyen, épüljön és megerősödjön a szakmai hálózatuk. Az Mott Alapítvány támogatási időszaka 2010. december 31-én véget ért. Egy nagy korszakot zárt a proHáló, amely során eljutottunk hálózatunk  tudatos fejlesztéséhez és egyúttal egy új korszak is kezdődik, amely további lehetőséget és kihívást tartogat a hálózati együttműködésünkben.

2011.01.05.